szerző:
Tetszett a cikk?

Ausztriából a tiltás ellenére járnak át fogorvoshoz Magyarországra, a hobbisportolók nagy részét viszont visszatartja a bizonytalanság és a szigorúbb belépési szabályok. Miközben a kormány arról beszél, a határzárat a magyar gazdaság védelmében hozta meg, megnéztük, milyen nem várt következményekkel járhat még az újabb szigorítás.

Eredetileg úgy volt, hogy szigorú határzár lép életbe szeptembertől, aztán ez később sokat enyhült. Ha elfogadjuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a napokban többször elhangzott érvelését, miszerint a határzárat a magyar gazdaság védelmére hozták meg, ez érthető: sok olyan ágazata van a gazdaságnak, amelynél első ránézésre egyértelmű volt, hogy a határzárnak nagy hatása lesz. Sok olyan is akad azonban, amelyről elsőre nem az jutna eszünkbe, hogy bajba kerül a határ lezárása miatt. Ágazati szinten néztük meg, mennyire érdemes tartani a határzártól.

Turizmus

Teljesen egyértelmű, hogy ez az ágazat hatalmas bajban van. Nem csak az épp most érvényes szabályok miatt, hanem azért is, mert ha egyik pillanatról a másikra változnak a beutazási szabályok, akkor nehéz azt ígérni, hogy legközelebb nem történhet meg ugyanez. Amikor szakmai szereplőket kérdeztünk az új helyzetről, ők úgy jellemezték a helyzetet: most szállt el az esély, hogy a rettenetes tavasz után valahogyan magához térjen a szektor még idén.

"Szinte minden szálloda bezárhat Budapesten" - ezt várják az újabb határzártól

Be- és kiutaztatással foglalkozó utazási irodák, szállodák és éttermek képviselőit kérdeztünk arról, mihez kezdenek most, hogy a kormány szeptembertől ismét lezárta a határt a külföldi turisták előtt. Stratégia nincs, csak a remény, hogy egy hónap múlva enyhülhetnek a szabályok. Ma egyeztetnek a szakmai szervezetek.

Pedig már akkor sem volt fényes a helyzet, amikor épp nem voltak ennyire szigorú korlátozások. A KSH frissen kiadott adatai szerint júliusban a külföldi vendégek száma 75 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A turizmus teljes árbevétele ebben a hónapban 41 százalékkal volt kevesebb a 2019. júliusinál – ebben benne van az is, hogy a magyarok közül is közel ötödével kevesebben tudtak vagy mertek elmenni nyaralni.

Reviczky Zsolt

Érdekes kérdés, hogy vajon hogyan hathat ez a magyar gazdaság egészére. A turizmus a KSH számításai szerint a GDP nagyjából 7 százalékát adja, a hozzá kapcsolódó ágazatokkal együtt körülbelül tizedét, ha pedig azt is hozzáadjuk, amennyi egyéb költést az ágazat generál, 13 százalék fölött járunk. Ennek a fele majdnem teljesen eltűnt, ahogy külföldiek alig érkeznek az országba, de nem érdemes elosztani kettővel a számokat, mert a magyarok többet nyaralnak itthon, és mert a vendéglátás jelentős része működik akkor is, ha turisták nem annyira érkeznek külföldről. Csakhogy az ide utazó turisták sokkal többet költenek, mint a magyar nyaralók – tavaly nagyjából 2300 milliárd forintot, miközben a magyarok csak 393 milliárdot.

Bevásárlóturizmus, sportturizmus

Amikor tavaly és tavalyelőtt nyáron nagyot esett a forintárfolyam, megfordultak a klasszikus irányok: nem a határ közelében élő magyarok mentek át a szomszéd országokba bevásárolni, hanem osztrákokkal, szlovénekkel, szlovákokkal lettek tele a magyar boltok. Idén minden korábbinál nagyobbat zuhant a forint, a 360-as forint-euró árfolyam egy éve még csak az extrémen pesszimista jóslatok között sem nagyon szerepelt, de természetesen szó sincs arról, hogy tömegesen jönnének át a határ túloldaláról Magyarországra bevásárolni.

AFP / DPA / Frank Rumpenhorst

Pedig a lehetőség elvileg adott lenne, az ingázókra meghozott szabályt – a külügyminiszter által meghatározott szomszéd országok polgárai bejöhetnek a határon belül 30 kilométerre, ha 24 órán belül haza is mennek – a bevásárlóturisták is használhatnák. De a határon átjutás így is annyira időigényes lett, hogy nem nagyon éri meg egy olcsóbb bevásárlásért végigállni a sort.

Sport

Az, hogy az európai Szuperkupa-döntőre, szeptember 24-re jöhetnek be külföldiek, annyira eltér minden más szabálytól, hogy sokan már tudni vélik, a kormány a meccs után, szeptember utolsó napjaiban fog szigorítani a járványügyi szabályokon – természetesen arról egyetlen megerősített információmorzsa sincsen, hogy ez valóban így lesz-e. A hivatalos szabály szerint “a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi sportesemény” – ilyenből csak ez az egy lesz –, nézője akkor léphet be az országba, ha rendelkezik negatív PCR-teszteredménnyel, van a rendezvényre jegye, és aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, valamint köteles a belépést követő 72 órán belül elhagyni az országot.

A Sevilla és a Bayern három-háromezer szurkolója bejöhet az országba – sok hobbisportoló azonban inkább nem jön ide. Az ősz két legnagyobb tömegsportrendezvénye Magyarországon a Wizz Air Budapest Félmaraton és a Spar Budapest Maraton, általában mindkettőre ezrével érkeznek a külföldi hobbisportolók, akik a verseny napja előtt vagy után pár napot el is töltenek itt városnézéssel.

MTI / Mohai Balázs
Ez a két verseny évente együtt nagyjából 3 milliárd forint költést generál a magyar gazdaságban, egy külföldi futóturista átlagosan 178 ezer forintot költ el a maraton hétvégéjén, 91 százalékuk a verseny miatt érkezik ide, de akkor már egy hosszú hétvégét el is tölt az országban.

A szervező BSI a múlt hétvégi félmaraton után azt közölte: a szomszéd országokból néhányan átjöttek azért, de végül a félmaraton és a rövidebb távok összesen 8500 nevezője közül nagyjából kétezren nem álltak rajthoz. A Spar Budapest Maratonra alig több, mint egy hónappal a verseny előtt eddig közel háromezren neveztek, a külföldi nevezők száma a 900-hoz közelít. Összehasonlításképp: tavaly 4532-en értek célba, közülük 1748-an külföldiek. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy most a külföldiek miatt lenne ennyivel kevesebb nevező, valószínűleg sokan kivárnak még, hogy milyen járványügyi szabályok lesznek október közepén, és egyáltalán lehet-e biztonságosan versenyezni majd akkor.

Egészségturizmus

Nem kell nagyon csodálkozni azon, hogy ez az ágazat gyakorlatilag a földbe állt. Nem csak a beutazási korlátozások okoznak bajt, hanem az is, hogy a járvány alatt aki csak teheti, inkább elhalasztja azokat az orvosi kezeléseit, amelyek nem sürgősek.

MTI / Balogh Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség úgy számol, hogy az egészségturizmus három ága – gyógy-, wellness- és orvosi turizmus – közül a gyógyturizmusra érkezők legnagyobb része 60 év fölötti, vagyis a járvány miatt különösen veszélyeztetett korosztályról van szó. Orvosi kezelésre az MTÜ adatai szerint Ausztriából évente 80 ezren érkeznének – többségük fogorvoshoz –, az Egyesült Királyságból 30 ezren, nagy részük fogászatra vagy plasztikai sebészhez, Németországból és Oroszországból pedig 15, illetve 13 ezren, gyógyvizes kezelésekre, vagy ők is fogkezelésre. A négy legnagyobb küldő ország közül egyedül Ausztriából éri meg most átjönni Magyarországra, de akkor is eltűnne az egészségturisták közel fele, ha feltételeznénk, hogy az osztrákok ugyanúgy érkeznek, mint eddig. Az pedig, hogy ezeknek a turistáknak az elsöprő többsége nem jön most Magyarországra, azért is nagy baj, mert ők az átlagos külföldi vendégeknél hosszabb ideig vannak itt, és többet is költenek.

Ingatlanpiac

A járvány első heteiben esni kezdtek az albérletárak, ahogy az Airbnb-s lakások kiadhatatlanokká váltak, és ezeket is rázúdították a többi bérlakás piacára. Arról, hogy most, az újabb beutazási korlátozások bejelentése után mi történik, pontos adatok még nincsenek, de nem kell csodálkozni, ha ugyanez a folyamat folytatódik. Erre pedig csak ráerősít az, hogy több önkormányzat szigorítja a rövid távú lakáskiadás szabályait. A KSH és az ingatlan.com úgy számol, hogy eddig az előző két év áremelkedését tüntette el a válság a bérlakások piacán, miközben 2015 óta folyamatos volt a drágulás.

Stiller Ákos

A nem kiadásra, hanem eladásra szánt ingatlanok piacát nem annyira a beutazási korlátozások határozzák meg, hanem az, hogy a járvány gazdasági válságot is okozott – és természetesen az, hogy 2019 végén megszűnt a kedvezményes lakásépítési áfa. Az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatása szerint Budapesten 3, a vidéki városokban 1,5 millió forinttal ér most többet egy korszerű, szigetelt családi ház, mint az év elején, ez nem nagy áremelkedés a korábbi évek tendenciáihoz képest. A járvány elején zuhantak egyet az árak, április és augusztus között már 5 százalékos volt a drágulás.

Mezőgazdaság

Azt hinnénk, hogy ez az ágazat megszenvedi a válságot, de akkora kormányzati hátszelet kapnak a cégek a vendégmunkások itt tartására, hogy az egyelőre ellensúlyozza a válság okozta károkat. A tavaszi negatív tapasztalatok után könnyített szabályokkal tették lehetővé, hogy a dolgozók ide érkezzenek, amíg csak a munkahelyük és a szállásuk között mozognak, és ugyanez marad most is. Sokan pedig haza sem mentek inkább a nyáron, mert nem lehetett tudni, milyen feltételekkel jöhetnek vissza, vagyis nem valószínű, hogy épp a külföldi munkások miatt lenne probléma.

Logisztika

A kormánynak eltökélt célja, hogy a szállítmányozás minél kevésbé érezze meg a válságot, a teherforgalom szabadon folytatódhat a beutazási korlátozások ellenére is. Persze itt is okultak a tavaszi helyzetből, amikor a hirtelen jött korlátozások miatt akadozott az áruellátás. Az igazi problémát ennél az ágazatnál tehát nem az állami szabályozás jelentheti, inkább az, ha akár nálunk, akár más országban olyan lesz a járványhelyzet, hogy megakad az ellátási lánc.

* * * Milliókat lehet spórolni a legolcsóbb lakáshitel kiválasztásával!

A lakásvásárlás előtt állóknak sokszor hitelre is szükségük van céljuk megvalósításához. A jelenlegi gazdasági környezetben még fontosabb megtalálni a legolcsóbb ajánlatot, amivel akár milliók is megtakaríthatók. Ehhez érdemes a Bankmonitor lakáshitel kalkulátorát használni.