szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kiderült, hogy kikhez vándoroltak Leisztinger Tamás agrárcégének földjei. Ángyán József szerint a hazai földpiac liberalizációjára készülhettek az árverezéssel.

Ángyán József professzor és szakértői csapata elkészítette a Komárom-Esztergom megye állami földjeinek értékesítését feldolgozó anyagát, amelyből kiderül az is, hogy milyen érdekkörökhöz kerültek az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás cégének földjei.

Komárom-Esztergom megyében 7800 hektárnyi földet írtak ki árverésre 2015 őszén, ezek jelentős részén, 4200 hektáron a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Komáromi Mezőgazdasági Zrt dolgozott. Leisztinger agrárcége azonban az állami földpályázatok, és az azt követő árverések után terület nélkül maradt.

„Az ezt megelőző időszakban lezajlott haszonbérleti pályázatokon nem nyerhettünk egy hektár földterületet sem, és az állami földek értékesítésével végleg eldőlt: a cég saját használatú szántóföldek nélkül marad 130 munkavállalóval, 1200 tejelő tehén és szaporulata, összesen mintegy 2400 db-os állatállománnyal” – írják honlapjukon. Azóta a cég „lovat váltott”, zöldmezős beruházással feldolgozót építettek, itt mozzarellát gyártanak, amelynek nagy részét Olaszországban adják el. Tehát nem fektették teljesen két vállra a céget, de ahogy az újabb Ángyán-jelentésből is kiderült, a földet kihúzták alóluk.

A korábban még a Fideszben politizáló Ángyán már évek óta dolgozik azon, hogy az általa még államtitkárként meghirdetett "Földet a gazdáknak" program megvalósulásának visszásságait bemutassa. Megyénként dolgozzák fel a földértékesítés eredményeit, már az adatok 90 százalékát feltérképezték, februárra a teljes anyaggal végeznek a tervek szerint. Komárom-Esztergom megye az értékesített 6800 hektárral, a földterületet tekintve a középmezőnybe tartozik.

A megyében az árverésre kiírt 7800 hektárból 6800 hektár földterület kelt el. Ez összesen ugyan 110 nyertes árverezőhöz került, ám 67%-át, mintegy 4600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő kis és közepes családi gazdaságok szerezték meg, hanem 46 licitáló révén mindössze 22 nagy "érdekeltség" – állapítják meg a jelentést készítő szakértők. A dolog hasonlóan működött már megyékben is. A tanulmány megállapítása szerint a Leisztinger-féle Komáromi Mezőgazdasági Zrt. esetében a cél az lehetett, hogy a „nem baráti cég” által használt földeket a pályázat révén más tulajdonoshoz juttassanak azzal a céllal, hogy az később a bérleti díjat megemelve a "nem baráti" földhasználókat kiszorítsák. Mindeközben a baráti cégek pedig többnyire a használatukban levő földeket is megvásárolhatták.

A megyében a legnagyobb nyertes a Gyermelyi-csoport, ők az elárverezett földekből 642 hektárt vásárolhattak meg, illetve az üzleti köreikhez tartozók is 365 hektárhoz juthattak. A dolgozat szerint Hernádi Zsolt üzleti érdekköréhez tartozó Szilágyi György 253 hektárt vásárolt, illetve a szintén Hernádihoz közel álló esztergomi fideszes képviselő, Sasvári Viktor is 183 hektár földhöz jutott. 155 hektárhoz jutott Gottwald Sándor, szállodatulajdonos-borász, valamint a budai hegyvidéken élő egyetemi tanár, nagyvállalati tanácsadó Reszegi László is nyert az árverésen 154 hektár földet.

A falvakon élő gazdálkodók alig nyertek a kiírt földekből, Ángyánék összesítése szerint Mocsán, Dágon, Nagyigmándon 300-600 hektárt „külsősök” vittek, míg például Tata jól jött ki az árverésekből, az itt élők a kiírt földekből 943 hektárt szerezhettek meg.

Ángyán szerint főként befektetési céllal vásároltak olcsón földeket a kormányhoz lojális körök, átlagosan 2 millió forintért hektáronként. „Várakozásaik szerint ugyanis a földforgalmi törvény ellen megindult EU kötelezettségszegési eljárásnak a hazai földpiac liberalizációja és ezzel a magyar és európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon. Vélhetően ebben a megyében is e két szempont lehetett a legfőbb mozgatórugója az állami földek privatizációjának” – vonják le a következtetést a dolgozat készítői.

Komárom-Esztergom megyei földárverések by Gábor Kiricsi on Scribd